Korzikai élménybeszámoló

Korzika A FOTÓSOK és az utazók PARADICSOMA
- avagy egy kangaroo Korzikán

Korzika "A LEGSZEBB" - a görögök állították ezt még a korai századokban. Krisztus után, és azóta is Korzika a "Mindenki által akart sziget!". Uralták és harcoltak érte évszázadokon át; a Görögök, a Rómaiak, a Gótok, a Mórok, a Pízaiak, a Genovaiak, a Spanyolok, a Franciák és természetesen a Korzikaiak is maguknak akarták a szigetet.

Nem tévedtek a görögök és a többiek sem, ma is megállja a helyét a kifejezés. Korzika egy földi paradicsom a Mediterráneum közepén.

Pénteken tudtam meg, hogy másnap indulhatok, de hogy hova is? Hát Korzikára. Tudtam, hogy egy sziget a Földközi tenger és a Tirrén tenger között, ennyi volt mindösszesen, ami világos volt számomra. Nem ijedtem meg, hiszen vagyok annyira tapasztalt utazó, hogy feltaláljam magam egy nap alatt is és tudtam, hogy a mindig hűséges és megbízható útitárs, a Lonely Planet, most is velem tart.

Szombat gyors pakolás, pár ruha, búvárcuccok és természetesen a legfontosabb a fotós felszerelés, délután pedig indulás a Műcsarnok elől. Az út nem rövid, főleg így busszal, de mikor az ember meglátja a komphajóról a sziget partjait és Bastiat, Korzika legnagyobb varosát, minden fáradtság tovaszáll. Megérkezni egy új és ismeretlen helyre minden alkalommal kihívás és izgalmas, tudván, hogy Korzikára érve az ember kicsit hátrahagyhatja a 21. századot, ezek az érzések még erősebbek.

Itt minden kicsit más, mit az öreg kontinensen. Az emberek közvetlenek, vidámak, mindenki "easy going", van aki jobban és van aki kevésbe, de egy kicsit mindenki az.

A sziget atmoszférája leírhatatlan, érezni kell. A városok a maguk középkori hangulatukkal, a hegyek a friss levegővel, a hatalmas csipkézett csúcsokkal, kis hegyi templomokkal és vízesésekkel, a smaragdzöld és azúrkék tenger, Cap Corse középkori őrtornyai, fekete kavicsos tengerpartjai mind-mind hozzájárul ehhez az egyedi hangulathoz.

Hogy mit is nézz meg?, merre vedd az utad?, mit ne hagyj ki? - nehéz kérdések. Korzika az a hely, ahol egy alkalom kevés ahhoz, hogy mindent láss! Belenyugodva a gondolatba, hogy nekem is vissza kell térnem ide, kialakítottam az útitervemet, amit képlékenyen hagytam azért, hogy bármikor változtathassak rajta.

Aki nem szerette előtte a tengert, itt szerelmes lesz abba. Sok beachet láttam már a világ több tájáról, de állíthatom, hogy Palombaggia egyike a legszebbeknek azok közül. A fehér fele hajló homok, az azúr és zafír színű kristálytiszta tenger, a partot szegélyező esernyő alakú fenyők és vörös sziklák. Ahol nemcsak a víz felett lenyűgöző a látvány, de a víz alatti világ is varázslatos.

A csodálatos Restonica völgy magával ragadja a túrázót, a hegymászót és a fotóst is egyaránt. Kristálytiszta patakok, vízesések, hatalmas sziklak, a maquia, vadlovak, tehenek az utunkban, de nem a lábunk alatt, madarak a fejünk felett, átlátszó vizű természetes hegyi medencék és több hektáros tavak 1711és 1930 méter magasságban, valamint több 2000 feletti csúcs.