Árvai sírégió síelés

Az Árvai sírégióban található Kubínska hoľa Észak-Szlovákia egyik legismertebb és legkedveltebb síterepe, Alsókubín (Dolný Kubín) városától 6-7 km-re. A síelés szerelmeseit  jó minőségű, karbantartott és hóágyúzott síterepek várják. Mivel a síközponban könnyű, közepes és magas nehézségi fokozatú pályák is találhatóak, mindenki megtalálja  a magának megfelelő síterepet. A szolgáltatások színvonala kitűnő, az ide érkező vendégeket a sípályák aljánál található nagy parkoló, sí-és snowboardkölcsönző, sízservíz, sportbolt valamint büfék, éttermek is várják. Irodánk Kubinska hoľa kiemelt partnereként egy jó minőségű háromcsillagos hotelt kínál a síközponthoz közeli Alsókubínban (Dolný Kubín).

BEVEZETŐ

Alsókubin, szlovák nevén Dolný Kubín az árvai régió legjelentősebb ipari, gazdasági és kulturális központja, valamint a közelben lévő síközpontok miatt az egyik legjelentősebb téli turisztikai célpont Szlovákiában. A síelés és síutak kedvelőit a közelben (kb.7 km-re) található Kubínska Hoľa sícentrum várja, sokféle szálláslehetőséggel (hotelek, panziók és vendégházak), pályaszállásokkal és pálya közeli szállásokkal. A Dolný Kubínnál elhaladó főút köti össze Szlovákiát Lengyelországgal, így a város és környéke jelentős tranzitforgalommal bír. Dolný Kubín és környéke mind télen mind nyáron tartogat látnivalót és programot az odautazók számára.

TÖRTÉNETE

Területe ősidők óta lakott. A város a 13. században alakult ki az árvai váruradalom területén. Eredeti címerében Alexandriai Szent Katalin volt látható kerékkel, mely rózsává változott, erre emlékeztet a város mai címere is. A 16. században itt is tért hódított a reformáció. Urai saját hivatalnokaikat, kézműveseiket telepítették ide, akik a település mezőgazdasági jellegét még a 17. század előtt megváltoztatták. Birtokosa, Illésházy Gáspár révén városi jogokat 1632-ben, vásártartási jogot 1633-ban kapott. 1683-ban Árva vármegye székhelye lett, de ebben az évben a Bécs felmentésére vonuló lengyel és litván hadak teljesen feldúlták és csaknem elnéptelenedett. A 18. század elején mezőváros lett, jelentős kézművesiparral. Lakói közül sokan sajt és lenolajkészítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak, és megnyílt a városi ispotály is. A várost 1834-ben tűzvész pusztította el, ezután kapta mai arculatát. 1872-ben itt nyílt meg az első árvai pénzintézet, 1888-ban pedig az első kereskedelmi iskola.

NEVEZETESSÉGEI

  • Alexandriai Szent Katalin római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű, 1885-86-ban neogótikus stílusban építették át, szárnyas oltára 16. századi.
  • Evangélikus temploma 1893-94-ben épült, a tűzvész által elpusztított korábbi templom helyén.
  • A megyeháza (mai művelődési ház) a 17. század utolsó harmadában épült barokk stílusban, homlokzatán a vármegye 18. századi címerével.
  • Árva folyón átívelő oszlopsoros híd.
  • A Hviezdoslav szlovák költőről elnevezett tér, a Hviezdoslav Árvai Múzeum és a Hviezdoslav Emlékház.
  • A Csaplovics Lőrinc által alapított Csaplovics-könyvtár.
  • A Dolný Kubíntól mindössze 10 km-re lévő Árvai vár.
Jelenleg nincs foglalható ajánlatunk.