Jöttünk, láttunk, visszamennénk - Prágába

NAPSÜTÉS, BARÁTOK, HANGULATOS SÉTÁK, PIVO ÉS JAZZ

Régóta terveztük, hogy elmegyünk Prágába. Többször is szóba került már, páros-romantikus vagy barátnős hétvégeként, majd végül mindkettőt ötvöztük. Kicsiny baráti társaságunk (6 fő) nekivágott felfedezni Prágát. Volt egy remek idegenvezetőnk is, hiszen szerelmem már többször járt Prágában. Így mi jártunk a legjobban, hiszen volt sofőrünk, fotósunk és idegenvezetőnk is egy személyben.  


Indulás: természetesen az előre megbeszélt reggeli indulási időpontot nem sikerült tartanunk, de mindössze egy óra csúszással elindultunk. Mindannyian izgatottan vágtunk neki az útnak. Mindenkit megnyugtatok, hogy Prágáig az út nagyon gyorsan elszalad, főleg jó társaságban. 

Megérkezés: wow és wow! Prága mesés! Mi tulajdonképpen, ha a saját fővárosunkhoz viszonyítjuk, akkor a budai oldalon laktunk. Nem messze a vártól. Gyorsan elfoglaltuk a szállásunkat, egy három csillagos kis hotelben és nekivágtunk a belvárosnak. 

Városnézés: Egyrészt kíváncsiak voltunk, másrészt éhesek. Metróval suhantuk be a belvárosi részbe. Feljöttünk az óvárosi résznél és egy kis mesevárosba érkeztünk. Minden épület csodásan felújított és szinte mindegyikben élt valamelyik ismert író, zeneszerző vagy akár politikus. Érdemes kicsit időutazás szerűen megnézegetni a kiírásokat, hiszen több művész is egy azon korban élt ott, akár még szomszédok vagy barátok is lehettek.

Természetesen a csapat lány része hamar megállapította, hogy szinte minden trendi divatmárka üzlete megtalálható az utcákban. Kicsit Bécshez hasonló stílusban.

Gyorsan beültünk az első szimpatikus étterembe ebédelni, sörözni és kicsit napozni a teraszon. Elterveztük még mit nézünk meg a délután és az este során, majd elindultunk. Sikeresen teljesítettük a városnézés első napját, rengeteg fényképpel dokumentálva. Nagyon jól éreztük magunkat, szívtuk magunkba a történelmet és közben jókat beszélgettünk, nevetgéltünk. Megleptük magunkat egy lovas hintós városnézéssel, mert megérdemeltük. Tényleg nagyon elégedetten feszítettünk a hintóban.

Második nap szintén nyakunkba vettük a várost, pontosabban a várat. Mindenki készüljön fel rá, hogy ez egy egész napos program. Estére már tényleg semmi másra nem vágytunk csak valami üldögélős programra. Kinéztünk egy jazz koncertet és elmentünk rá, természetesen autentikus cseh kocsmába. Nem nehéz ilyet találni ott, mert minden sarkon van. Mi választási szempontunk roppant egyszerű volt, úgy hívták az előadót, hogy Ernyei Petra, gondoltuk hátha magyar! De nem volt magyar, viszont nagyon kellemes jazzt játszottak.

Sajnos vasárnap esett az eső, de így legalább nem fájt annyira a szívünk, hogy haza kell indulni. Már csak azért sem mert az itthon maradt gyerkőceink már nagyon vártak minket. Mit hoztok Anya? És mikor jöttök? Nagyjából ez a két dolog érdekelte őket. Jó volt hazaérni, nyakunkba ugrott a gyerek és egész este összebújva beszélgettünk, hiszen mindenkinek nagyon sok mesélni valója volt.

Galéria megnyitása (26 kép)