Japán részletes információk

Diplomáciai képviselet

Japán - Konzuli Hivatl, Tokió:

Cím:
2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073

Előhívó:
(00)-(81)-(3)

Telefon:
3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804

Ügyelet:
(00)-(81)-(90)-9149-2077

Fax:
3798-8812

Konzuli ügyelet:
(00)-(81)-(90)-9149-2077

Konzul:
Vincze Zsuzsa

Ügyfélfogadás (csak előzetesen egyeztetett időpont alapján):
kedden és csütörtökön: 8.30-16.30

E-mail:
consulate.tio@mfa.gov.hu

Honlap:
www.mfa.gov.hu/emb/tokyo

Konzuli kerület:
Japán

Japán - Nagykövetség, Tokió:

Cím:
2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073

Előhívó:
(00)-(81)-(3)

Telefon:
3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804

Ügyelet:
(00)-(81)-(90)-2544-8902

Fax:
3798-8812

Konzuli ügyelet:
(00)-(81)-(90)-9149-2077

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:
dr. Szerdahelyi István

E-mail:
mission.tio@mfa.gov.hu

Honlap:
www.mfa.gov.hu/emb/tokyo

Időeltolódás

Magyarországhoz képest plusz 8 óra, de az európai nyári időszámítás idején csak 7 óra.

Fizetőeszköz

Hivatalos pénznem: a japán jen (JPY).

A pénzváltás az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben megoldott. Ugyancsak általános a pénzváltás a nagyobb szállodákban. Fontos figyelembe venni, hogy az eurót nem minden bankban váltják. A pénzváltás szempontjából legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta az USA dollár.

A külföldi bankkártyák használata korlátozott. Míg igen sok helyen tud bankkártyával fizetni, egyes ATM-ek csak a japán bankok által kibocsátott kártyákat fogadják, és utóbbiak igen sok esetben nem elérhetőek munkaidő után, hétvégéken és szünnapokon.

ATM-ek igen sok helyen (így a Tokióban szinte nagy számban fellelhető 7-Eleven boltokban, a postákon) találhatók, és ezek, valamint a Citibank ATM-jei többnyire lehetővé teszik a nem Japánban kibocsátott bankkártyákkal (hitel és betéti kártyákkal) való pénzfelvételt. Úgy nevezett nemzetközi ATM-ek emellett a repülőtereken, és nagy áruházakban is találhatók. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a külföldi pénzfelvételnek, bankjától függően komoly költségei lehetnek. Erről kérjük tájékozódjanak utazásuk előtt a bankjuknál.

Beutazási szabályok

Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett legfeljebb 90 nap időtartamra vízummentesen utazhat Japánba.

A vízummentes beutazás az alábbi utazási célokra terjed ki:

• turizmus,
• látogatás,
• konferencián való részvétel,
• üzleti célú beutazás (ide értve a termelői kapacitások ellenőrzését is),
• szakmai/vállalati képzés,
• 90 napot nem meghaladó tanulmányok folytatása (ide értve a nyelvi képzést is),
• sportrendezvényen való részvétel.

A „megfelelő anyagi fedezet” meglétének megítélése a japán hatóságok illetékességébe tartozik, tartózkodási naponként nagyságrendileg alábbi költségekkel lehet számolni: napi 8-10.000 JPY szállásköltség, közép szintű, tokiói hotel esetén; 4000 JPY étkezésre; 700-900 JPY helyi közlekedésre. E költségek nem foglalják magukban az igen drága belföldi utazást, és egyéb kiadásokat. A fenti költségek a beutazók igényei és programjai szerint jelentősen eltérőek lehetnek.

A turizmus céljából magánútlevéllel beutazni kívánóktól alábbi iratokat kérhetik a Japánba történő belépéskor:

1. az ország elhagyására szolgáló érvényes menetjegyet, vagy az azt helyettesítő igazolást,
2. az országban való tartózkodás alatt felmerülő összes költség megtérítését bizonyítani képes hivatalos igazolást, bankkártyát vagy okiratot,
3. a tartózkodás idejére szóló szállásfoglalás igazolását,
4. a tartózkodás idejére kötött utazási biztosítás igazolását,
5. látogatás esetén a meglátogatott személy neve és elérhetőségei.

Az útlevélnek a hazaérkezés napjától számítva még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie.

Vámszabályok

Japánba tilos bevinni:

• kábítószereket, egyéb narkotikumokat, illetve a kábítószerek alkalmazásához használatos eszközöket (füstölők, pipák, stb.)
• kézifegyvert vagy annak alkotóelemeit, lőszert
• robbanóanyagokat
• vegyi fegyverek prekurzor anyagait
• hamisított pénzt, hitelkártyát, ideértve az érme és bankjegy imitációkat is
• pornográf tartalmú könyvet, magazint, filmhordozót
• nyers és feldolgozott húst tartalmazó élelmiszert

Engedéllyel lehet bevinni:

• élő növények és állatok
• személyes használathoz szükséges mennyiséget meghaladó gyógyszert és kozmetikumot
• vadászfegyvert, sportlégfegyvert, kardot, tőrt

Vámmentesen (200.000 jen értékhatár alatt) lehet bevinni:

• 3 üveg (egyenként max. 760 ml) alkoholos italt
• 100 db szivart vagy 400 db cigarettát vagy 500 gr egyéb dohányárut

Értékhatár nélkül lehet bevinni és kivinni készpénzt, de az 1 millió jen feletti értékű pénzösszegről nyilatkozni kell. Tanácsok a Japánban 90 napnál hosszabb ideig tartózkodók számára:

Telefonhívás

Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nagyrészt nem működnek.

Hasznos telefonszámok:

• Rendőrség: 110,
• Tűzoltóság és a mentők: 119

Közlekedés

Japánban magyar, illetve Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal nem lehet autót bérelni. Az autóbérlés előfeltétele a japán jogosítvány megléte. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. A vasúti közlekedés pontos és megbízható. A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.

Közművek

A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni.

Gasztronómia

Utazásunk során érdemes a helyi specialitásokat megkóstolni. A japán ételek egészségesek, friss hozzávalókból készülnek, és nagyon finomak.

Ételek:

• Rizs: A japánok amellett, hogy évente 70 kilogrammt rizs fogyasztanak el, nagy tiszteletben is tartják azt. Éppen ezért minden étkezéshez fogyasztják a legkülönbözőbb változatokban.
• Sushi: A legnépszerűbb japán ételek egyike. Kis rizságyon, vagy algatekercsben szolgálják fel, nyers halas, ecetes rizses különlegesség.
• Sukiyaki: Sült marhahússzeletek, zöldség és tofufalatok, melyeket fogyasztás előtt nyers tojásba mártanak. Ezek általában az asztalnál, saját kezűleg készülnek.
• Shabu-shabu: Híg húslevesben főzött marhahússzeletekből és zöldségekből áll, melyeket szezámmagos és citrusalapú szószokba mártogatva fogyasztanak.
• Tempura: Különböző hús-, zöldség-, halfalatkákat lisztből és tojásból készült tésztába mártogatnak, majd olajban hirtelen kisütik.
• Ramen: Általában szójával ízesített sűrű, tésztás húsleves.
• Soba és udon tészták: Általában hallal ízesített, húslevesben tálalják.
• Mochi: Rizsből készült tészta, melybe különböző finomságokat töltenek, vagy gombócot formálnak belőle. Ezt általában édes babszósszal öntik le.

Italok:

• Tea: Japánban nagy hagyománya van a teafogyasztásnak, különösen a zöld teának (ocha), mely remek kísérő ital, magas a C-vitamin tartalma, és az emésztést is segíti.
• Sör: Ez a legnépszerűbb ital Japánban. A nagyobb japán sörgyárak (Asahi, Sapporo, Suntory) italai mellett import sörök is elérhetők.
• Szaké (rizsbor): A japán nemzeti ital évszázados múltra tekint vissza. Fogyasztható melegen és hidegen egyaránt.

Egészségügy

Védőoltásra nincs szükség.

Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat – melyet a tűzoltóság működtet – jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.

Míg a japán egészségügyi hálózat jól kiépített és magas színvonalon működő, az országra általában jellemző magas árszínvonal itt is érvényes. Egy váratlan kórházi ellátás így komoly költségekkel járhat. Ezért minden japánba utazó magyar állampolgárnak nyomatékosan javasoljuk elutazása előtt személyre szabott utasbiztosítás megkötését.

Ünnepek

A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz „macurikat” is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.

Nemzeti ünnepek

Január 1. Újév (O-Shogatsu)

Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő, és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a vidámság ideje. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a válalaltok december 29. és január 3. között zárva tartanak.

Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)

Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.

• Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
• Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség
• A természet ünnepe.
• Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)
• A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.
• Május 3. Az Alkotmány ünnepe
• Május 4. Munkaszüneti nap
• Május 5. Gyermekek napja
• A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat: szamuráj sisakot, miniatűr kardot kapnak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség tagjai.
• Szeptember 15. Idősek napja
• Az öregek tiszteletének ünnepe.
• Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe
• Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.
• Október 10. Az egészség és sport ünnepe
• Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.
• November 23. Hálaadás a munkáért
• December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe
  A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.

Egyéb fesztiválok, ünnepek

• Február 3. A tavasz kezdete (Setsubun)
• A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb szent helyen ördögűző, szerencsehozó babszórással ünnepelnek. Ez - bár nem hivatalos, mégis - nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdődött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét. A „mame-maki” hagyományos szertartását (maréknyi bab szétszórása) papok vagy például
• szumó birkózók végzik, akik különösen népszerűek, hiszen már testalkatukkal elijesztik a gonoszt.
• Március 3. A lányok ünnepe (Hina matsuri)
  Ez a lányok, vagy a babák ünnepe. Az ünnep jelképei a történelmi alakokat, udvari dámákat ábrázoló Hina bábuk.
• Július 7. A két csillag ünnepe (Tanabata fesztivál)
  A Tanabata fesztivál két, egymást szerető, de a Tejút által elválasztott alak, vagyis két csillag, az Altair (a pásztorfiú), és a Vega (a szövőlány) együttállását ünnepli. A történet szerint ilyenkor a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulással, dalokkal, tánccal ünneplik.
• Július 16-17. Gion matsuri
  A kiotói eseménysorozat, mely talán a legismertebb japán ünnep egy hónapig tart. Fénypontja a 17-i színpompás felvonulás. A közel 1000 éves hagyományra visszatekintő ünnep őse a pestisjárvány megszűnéséért fohászkodó tisztulási szertartás volt.
• Augusztus 13-16. A lelkek fesztiválja (O-bon)
  Az O-bon a buddhista hit szerinti örök életre emlékeztet. 13-án este a családtagok felkeresik az elhunyt ősök sírját és otthonukban több ősi szokás felelevenítésével készülnek a hozzávetőleg 1400 éves ünnepre. A vallás szerint a holtak lelkei ilyenkor felkeresik régi otthonukat, ezért az emberek lampionokat helyeznek el a házak bejárata körül, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odori) lejtenek. A családok hanabit, házi tűzijátékot is rendeznek. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek valóban kiveszik szabadságukat.
• November 15. Sichi-go-san
  A szerencsésnek tartott 7-5-3 számokról elnevezett ünnep. Ezen a napon a 3-7 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat felöltöztetik legszebb ruháikba és felkeresik a védő istenség szentélyét, ahol jó egészségükért és szerencsés jövőjükért imádkoznak.
• Karácsony
  A karácsony „kereskedelmi” ünnep, akárcsak a Valentin-nap. Már hetekkel előtte megjelenik a télapó, az üzletek tele vannak karácsonyfával, ajándékokkal, de mindennek nem sok köze van a keresztény Karácsonyhoz.