KUBA
Kuba az Antillák legnagyobb szigete. A fő szigetet, - melynek területe akkora, mint Florida kétharmada tekervényes szigetvilág övezi, körülbelül 4500 korallszigettel, úgynevezett "Cayo"-val. Ezek közül a legnagyobb "Isla de la Juventud" az Ifjúság szigete. Kuba változatos felszine 110.992 km2-en terül el. A karibi ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól.
FÖLDRAJZ
Kuba egy meglehetősen hosszú és viszonylag széles sziget. Két legtávolabbi pontja, Cabo de San Antonio és Punta de Maisí 1200 km távolságra fekszenek egymástól. A sziget legszélesebb részén 210 km, legkeskenyebb szakaszán 32 kilométer a távolság. Az ország domborzatára a síkságok jellemzőek, ugyanakkor négy hegyvonulat is található Kuba területén: Nyugaton a Guaniguanico hegység, Keleten a Sagua-Baracoa és a Sierra Maestra hegységek határolják, míg közöttük a ország középső térségében a Guamuhaya hegyek húzódnak meg. Az ország legmagasabb pontja Turquino, a Sierra Maestra hegységben található 1.974 méter magasan.
LAKOSSÁG
Kubának 11,2 millió lakosa van, 75%-uk városi környezetben él. Az átlagos népsűrűség 100,3 lakos/ km2. A legsűrűbben lakott részek Havanna (2,1 millió lakos), Santiago de Cuba (1,023,000 lakos) és Holguin (1,021,000 lakos). Az ország hivatalos nyelve a spanyol, azonban a turizmusban dolgozók többsége beszél angolul is.
ÁLLAMFORMA, ÁLLAMSZERVEZET
Kuba államformája Köztársaság. Az ország 14 provinciából áll, melyet 169 önkormányzat felügyel. Ezt egészíti ki Isla de la Juventud az "Ifjúság Szigete" mely egy kiemelt terület így egy külön önkormányzat hatáskörébe tartozik. A 14 provincia Nyugatról Keletre a következő: Pinal del Rio, Havana, Matanzas, Cienfuegos, Villa Clara, Sancti Spiritus, Ciego de Avila, Camagüey, Las Tunas, Holguin, Granma, Santiago de Cuba és Guantanamo.
OKTATÁS
Kubában az oktatás a felsőoktatási intézményeket is beleértve ingyenes, az első kilenc osztály elvégzése pedig kötelező 1961 óta. A Kubai Nemzeti Olvasási Kampány az elmúlt közel öt évtized során felszámolta az írástudatlanságot. Az ingyenes oktatásnak köszönhetően pedig magas a szakképzettek és a diplomások aránya.
NEMZETI SZIMBÓLUMOK
A kubai zászló
Az ország címere
NEMZETI ÜNNEPEK
Január 1. - A Felszabadulás Napja, a forradalom győzelmének napja
Május 1. - A munka ünnepe
Július 25, 26 és 27. - A Forradalom Nemzeti Ünnepe
Október 10. - A Függetlenségi Háború kezdetének napja
December 25. - Karácsony (december 26. munkanap)
KULTÚRA
A nemzeti identitás tekintetében az afro-kubai kultúra meghatározó. A történelem során Kubában a gyarmatosító spanyolok majd később a britek élénk rabszolga kereskedelmet folytattak. Egész törzseket hoztak át Afrikából, melyeket azonban nem választottak szét. Az együtt maradt törzsek így megtarthatták kultúrájukat, szokásaikat, melynek nyomait máig fellelhetjük a santeria hagyományoktól kezdve a mai szlengig. (Sokszor hallhatjuk a csak Kubára jellemző üdvözlést: "Qué bolá asere" - Mi van, haver?). Becslések szerint a lakosság 11%-ka fekete, 37%-ka fehér és 51%-ka mulatt, a társadalom azonban ennek ellenére meghökkentően egységes.
A kubai kormány kiemelt figyelmet szentel a művészetek és a kultúra támogatására. A forradalom után rengeteg múzeum és színház nyílt, tánctársulatokat alapítottak, művészeti iskolákat nyitottak. Ezen kívül több száz kultúrházat (Casa de la Cultura) építettek országszerte, melyekbe általában ingyenes a belépés. Így nem csoda, hogy a nemzetközi kulturális élet jelentős személyiségei közül is nagyon sok a kubai származású. A kiváló művészek a legkülönfélébb művészeti ágakban tevékenykednek, melyek közül a képzőművészet, film-, és táncművészet legyen szó modern táncról vagy balettról, illetve a szinművészet emelhető ki. Kubában a tradicionális zenére is nagy hangsúlyt fektetnek, igy sokunk örömére felélesztették az olyan tradicionális zenei műfajokat mint a danzón, son, bolero, mambo és a cha-cha-cha.
VALLÁS
A vallás a kubai kultúra egyik legellentmondásosabb és egyben legösszetettebb eleme. A forradalom előtt a kubaiak 85%-ka névleg római katolikus volt, noha csak 10%-kuk járt rendszeresen templomba. A forradalom győzelme után 140 katolikus papot utasítottak ki az országból reakciós politikai tevékenysége miatt, és további 400 önként hagyta el Kubát, míg a protestánsok többsége, akik a szegényebb néprétegeket képviselték maradtak, mivel kevesebb vesztenivalójuk volt. A kormány marxista-leninistának nyilvánította magát, ami egyet jelentett az ateizmussal. Az istentiszteletet sosem tiltották be és a vallásszabadságot sem töröltek el, a keresztény hívőkre azonban katonai munkatáborok vártak, hogy kigyógyuljanak vallásos meggyőződésükből. A hívők számára még nagyobb megpróbáltatást jelentettek a keményvonalas 1970-es, 1980-as szovjet évek, amikor tilos volt belépniük a kommunista pártba, nem kaphattak politikai hivatalt, és a hagyományos értelmiségi pályák is zárva voltak előttük.
A helyzet 1992-ben normalizálódott, amikor módosították az alkotmányt, törölték a marxista-leninista hivatkozásokat és a kormány világi természetére fektették a hangsúlyt. Ez megnyitotta az utat a vallásos emberek és vezetők előtt. II. János Pál pápa 1998-as látogatása alkalmával a kubai katolicizmus is megkapta a pápai áldást, így azóta egyre többen járnak templomba.
A Kubába hurcolt afrikai rabszolgák eredeti vallásos hiedelmeit átszínezték a katolikus tanok és ikonográfia. Az eredeti pogány isteneiket megtartották és áttranszformálták keresztény szentekké, ezzel végső soron új vallási hit rendszert hozva létre. Legelterjedtebb közülük a "santeria", akik követőivel mindenhol találkozhatunk Kuba utcáin, a beavatottakat könnyű megismerni hófehér ruhájukról.
SPORT
Mivel a sportot Kubában a tömegek jogának tekintik, ezért a forradalom győzelme után eltörölték a profizmust, és mára megközelítőleg hárommillióan vesznek részt Kuba szervezett sportéletében. A sport és rajongói iránti elkötelezettségből a kormány 2002-ben bevezette a kétévenkénti nemzeti olimpiát, de ezen kívül minden évben számos sportesemény kerül megrendezésre. Kuba igazi sportnagyhatalom. Világszínvonalúak a baseball, boksz, kosárlabda és röplabda csapatai.
KUBAI KONYHA
A kubai konyhát számos nemzet, köztük a spanyol, amerikai és indián kultúrák ízei befolyásolták. A hagyományos kubai fogásokban mindig számíthatunk congrira, azaz babosrizsre, amit köretként fogyasztanak, sült banánra azaz tostonéra (amely zöldségbanán és kisütve, sósan fogyasztják) valamint salátára. A saláta egy gyűjtőnév Kubában, és a nyersen fogyasztandó, felaprított zöldségek összességét hívják így. Öntettre, mártásra ne számítsunk, kizárólag borecettel és oliva olajjal leöntve fogyasztják. A kubai konyha erőteljesen húsalapú, a hús pedig a legtöbb esetben sertéshúst jelent. Csirkét is viszonylag gyakran fogyasztanak, azonban jellemzően combot, csirke mellet csak a jobb szállodákban és éttermekben szolgálnak fel. A turista központokban, szállodák éttermeiben megtalálhatók a nemzetközi konyha népszerű fogásai, azonban a frissensültek fűszerezése általában csak a sóra és borsra korlátozódik, az előzetes pácolásról ne is álmodjunk. Viszont a pizzát még a kevésbé nívós helyeken is egészen jól csinálják, abban nem lehet nagyot csalódni. A szállodákból kikerülve azonban nincs túl könnyű dolga az utazónak. Érdemes kipróbálni a kis házi éttermeket, úgynevezett paladarokat, aki azonban csak az utcán kíván valami gyors ételt elfogyasztani, az könnyen lehet, hogy éhen marad, mivel kevés a jó minőségű ételt kínáló kifőzde vagy büfé.
KUBAI KOKTÉLOK
A kubai konyha hiányosságait azonban hamar feledteti a nemzetközi szinten is ismert és méltán elismert kubai rum és az abból készült kitűnő koktélok. Az elismerés alapjául a kubai rum négyfajta desztillációja szolgál: finomított, fehér, arany és anejo. Az arany és az anejo rumok tisztán a legjobbak, a fehér rum (Carta Blanca, Carta Plata) pedig a koktélok kiváló alapanyagai. A világ több kiváló koktélja kubai eredetü, a leghíresebbek a Mojito és a Daiquiri, mely élvezetének Hemmingway is hódolt, valamint a Cuba Libre, Cubata, Cubanito és a Saoco. Érdemes valamennyit kipróbálni ha Kubában járunk.