i.e. 15 és i.sz. 70 között
Stájerország (Noricum Királyság) békés csatolása a Római Birodalomhoz. Már a római időkből ismertek a tartomány termálforrásai, mint például Bad Gleichenberg vagy Bad Mitterndorf.

6-8. század
Szláv törzsek települnek be a mai Stájerország területére, Nagy Károly császár először a 8. század vége felé telepít be német törzseket. A szláv elemek ennek ellenére mai napig fennmaradnak a nyelvhasználatban.

970
Ekkor említik először név szerint Stájerországot, a Graz (Gracz) elnevezés először 1128/29 táján bukkan fel.

1180
Stájerország önálló hercegségi rangra emelkedik.

1379
A Habsburg birodalom felosztása. Innen kezdve 1919-ig Belső-Ausztriához tartozik Stájerország, Karintia, Krain, Görz, Triest, Isztria és a Windische mark, Graz Belső-Stájerország kulturális- és szellemi központjává válik.

1438-93
Stájerország és Graz városának első virágkora V. Frigyes habsburg herceg (1452-től II.Frigyes császár - akit Rómában utolsó császárként koronáztak meg) uralkodása alatt. Kedvenc rezidenciális városa Graz, ennek köszönhetően gyakoriak az építkezések és a város császári rezidenciaként az uralkodó házasságkötésének helyszíne is. Stájerország legnagyobb gazdasági felvirágzásának időszaka.

1564
II. Károly belső-ausztriai herceg az alsó-stájeroszági Lipicában (ma Szlovéniában található) betelepíti a híres fehér lovakat, amely egyben a lipicai ménes és a bécsi udvari lovaglóiskola (Hofreitschule) születési óráját is jelenti. 1920-tól, Alsó-Stájerország elvesztésével a lovakat a nyugat-stájerországi Piberbe telepítik át, ahol  mai napig az állami ménes részeként hazájuk és otthonuk van.

1619
Habsburg Ferdinánd herceg a Német Birodalom császára lesz, így vele együtt a teljes udvartartás átköltözik Bécsbe. Graz elveszíti rezidenciális jelentőségét.

1797-1800
Napólen nagy pusztításokat végez Felső-Stájerroszágban a koalíciós háborúk idején. Graz bevétele ennek ellenére nem sikerül, Graz lakói ellenállnak a 3 hétig tartó ostromnak. Napóleon mégis a várdombon (Schlossberg) található erőd lerombolását követeli. A város jelképét, az óratornyot (Uhrturm) sikerül a város lakóinak pénzzel megváltania, így az megmenekül a pusztulástól.

19. század
Gyakori építési munkálatok a tartományban és Grazban (Műszaki Egyetem, Operaház, Karl-Franzens Egyetem, pályaudvar, tartományi kórház). Jelentős tudósok és művészek letelepedése. Az évszázad első felében az ausztriai Johann főherceg döntő lépéseket tesz a stájer tudomány, kultúra és gazdaság fejlődésének érdekében.

1854
A Semmeringen keresztül áthaladó "déli vasútvonal" megépítése (a világ első magaslati, hegyeken keresztül vezető vasútvonala, Carl Ritter von Ghega). A vasútvonal az UNESCO természeti világörökségének része.

1919
Az első világháború után Stájerország elveszti területének 1/3-át: az úgynevezett Alsó-stájerországi részt az újonnan alakuló Jugoszláviához csatolják.

1999
Graz óvárosát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítja.

2003
Graz Európa kulturális fővárosa.

2009
Johann Főherceg-emlékév (halálának 150. évfordulója). Grazot elsőként választják meg Ausztria "életöröm fővárosává" (Hauptstadt der Lebensfreude).

2013
A FIS-Sívilágbajnokság másodszor kerül megrendezésre a stájerországi Schladmingban.