Gyakori kifogás a nagy síterepek ellen, hogy az üzemeltetésükhöz hatalmas mennyiségű elektromos energia szükséges. A napokban elkészült egy svájci tanulmány a síterepek energiafogyasztásával kapcsolatban, nézzünk meg egy-két olyan megállapítást belőle, amelyet a nagyközönség is megismerhetett.

Kezdjük egyből a tanulmány konklúziójával. A svájci síterepek éves energiafogyasztása hatékonyabb gazdálkodással akár 15 százalékkal kevesebb is lehetne. A svájciak szerint az osztrákok jóval előrébb járnak a takarékosabb üzemeltetésben. Összehasonlításként, egy síelő kiszolgálása kevesebb energiába kerül mint egy vendég szórakoztatása egy élményfürdőben.

Előzetesen nem árt hozzátenni, hogy a felmérést a svájci liftüzemeltetők társasága (SBS) rendelte meg egy tanácsadó cégtől. Ebből kiderül, hogy a svájci síterepek összesen 183 gigawattóra áramot fogyasztanak el évente, ami nagyjából megegyezik Zürich összes vendéglőjének és szállodájának éves fogyasztásával.

Érdekesen alakul a fogyasztás aránya. Ahogy várható volt a legtöbb energiát a liftek üzemeltetésére használják fel a síterepek, erre megy el az összes energiafelhasználásuk 55 százaléka. Ezután következik a második legnagyobb tétel, a hóágyúk üzemeltetése, ehhez az összes energia 33 százaléka szükséges. A maradék 12 százalékba az egyéb fogyasztás tartozik, mint például a saját vendéglők üzemeltetése.

Ha fajlagosan nézzük az adatokat, akkor érdekes számokat kapunk. Az alkalmazottak számához viszonyítva, azt látjuk, hogy egy síterep dolgozóra 33 megawattóra jut, amely nagyjából hasonló mennyiség, mint az élelmiszeriparban. Ha az eladott bérletekhez hasonlítunk, akkor egy síelőre átlagosan 5,3 kilowattóra fogyasztás jut, amely valamivel kevesebb mint a termálfürdők és élménystrandok adatai.

A tanulmány szerint hatékonyabb módszerekkel a fogyasztást és a költségeket akár 15 százalékkal lehetne csökkenteni, főleg a csúcsidőben lehetne faragni a számokon. A tanulmány javaslata szerint a síterepek maguknak is termelhetnének energiát, például napelemek segítségével, vagy a víztározók átalakítással akár kisebb vízerőműként is működhetnének. A hatékonyabb módszerek és a környezetbarát energiatermelés tekintetében az osztrák terepek már a svájciak előtt járnak.

Nézzünk néhány energiatakarékos és környezetbarát osztrák megoldást az előző évek ausztriai fejlesztéseiből. Példaértékű beruházást hajtottak végre a pitztali Sunnalm vendéglő tulajdonosai. A Rifflsee lift felső állomása mellett, 2300 méter magasságban található étterem geotermikus energiával üzemelteti létesítményeit. Százhúsz méter mélyen, hét helyen fúrtak le a föld alá, és az innen érkező energia átalakításával évente körülbelül 37 000 liter fűtőolajat spórolnak meg. A nagyrészt fából és üvegből épült vendéglő nyáron 100 napot, télen 135 napot tart nyitva, és szinte teljesen a megújuló energiaforrások felhasználásával.

Ischgl, az egyik legjobb osztrák síterep, itt az Alpenhaus tulajdonosai tértek át környezetbarát forrásból származó energiafelhasználására. A vendéglő mellett összesen 250 négyzetméter alapterületű napelemeket találunk, amelynek a segítségével legalább 10 000 literrel csökkenthetik a fűtőolaj felhasználást évente.

A szomszédban található Serfaus-Fiss-Ladis síterepén üzemel a Masner hegyi vendéglő, ahol csúcsidőben akár 2000 vendéget is kiszolgálnak. Itt szintén napenergiát használnak a melegvíz biztosítására, valamint a napelemekkel előállított energia a fűtés szabályozásában is besegít.

Egy másik tiroli síterep, Skiwelt, igazi világszenzációval szolgál. A Brixenben található Sonnen csákányoslift az új szezontól teljes mértékben rászolgál a nevére (napos), hiszen napenergiával fogják üzemeltetni. Az átépített völgyállomás melletti állomás tetején helyezték el a napelemeket és az akkumlátorokat, amelyek tárolják a napenergiát és borús időben vagy havazásban is működtetik a liftet.

Forrás: sielok.hu