A Keltatúra Balatonföldvár helytörténetének, növény és állatvilágának bemutatására kijelölt 6,5 km hosszú túraútvonal 10 állomással. Gyalogosan körülbelül 3 óra alatt járható be. Kényelmes öltözet és lábbeli javasolt. A túrához nyáron túravezetés igényelhető a turinform irodában, és nemsokára beveztésre kerülnek a garantált időpontok  is.

A Keltatúra állomásai: 

Az iskola épületét 1957-ben adták át. Az elmúlt több mint 50 évben többször bővítették, korszerűsítették. 2002-ben vette fel az iskola Gróf Széchényi Imre nevét.  Innen indul a Keltatúra, amelynek célja Balatonföldvár rövid történetének és a település növény- és állatvilágának bemutatása, a Natura 2000 alapján.  A régészeti leletek szerint i.e. IV. században kelta kultúra virágzott a vidéken. Ebben a korban épült földvár a település névadója, amelyet délről földsánc, északról a Magaspart szakadéka és a tó védett. Földvár nevének első írásos emléke a XI. századból ismert, majd később 1358-ban említették. A XVII-XIX. században Földvárpuszta néven jelezték a térképen és a Széchényi család birtokainak része volt. A természet és a táj szépsége adta a gondolatot a fürdőtelep kialakítására. Rendezési és kertészeti tervek alapján kezdték meg a terület parcellázását. A fürdőtelep kialakításán több országosan ismert személyiség fáradozott. Többek között Széchényi Dénes, Széchényi Imre, (Széchényi Viktor, Földvár tulajdonosának gyámja),  Dr. Korányi Frigyes (a Széchényi család háziorvosa), Spur István (uradalmi mérnök), Schilhán József (uradalmi kertész), Kvassay Jenő (vízépítő mérnök).

A halastó építésére vonatkozó engedélyt 1927. augusztus 29-én írta alá Somogy vármegye alispánja. Az elmúlt évtizedek alatt több tulajdonosa és üzemeltetője volt. Jelenleg a Balatoni Halászati Zrt. a gazda. A tó első éveiben kellő szakértelem hiányában csak megszökött halfajokból népesült be. A szakszerű haltenyésztés 1930-tól kezdődött el. Ponty, compó, busa, amur, és ragadozó halfajok (csuka, harcsa) nevelése folyik a tóban, amit klasszikus módon ősszel lehalásznak, tél végén, illetve tavasszal fiatal példányokkal telepítik újra.

A ponty (Cyprinus carpio) - klasszikus horgászhal, kevésbé érzékeny a vízszennyeződésekre;

A compó (Tinca tinca) - lassú növekedésű, kültakarója rendkívül nyálkás;

A busa két alfaja a pettyes (Aristichthys nobilis) és a fehér (Hypophthalmichthys molitrix) többnyire színezetében eltérő;

A csuka (Esox lucius) lékből is horgászható, falánk ragadozó;

A lesőharcsa (Silurus glanis) fenéklakó, többnyire éjjel jön a víz felszínére, ízletes húsú;

A fehér amur (Ctenopharyngodon idella) növényevő, hasfala a testüregben fekete.

A parkon átfolyó Séd a középkorban a Szántódi-félsziget nyugati oldalán érte el a Balatont, és Körös-folyó volt a neve. Egyetlen természetes, rövid vízlefolyásunk a kőröshegyi Séd, Pusztaszemesnél ered. Amikor a patak Kőröshegy és Balatonföldvár közötti szakaszán a harmadik vízimalom is megépült, valószínűleg a víz duzzasztása következtében az árok vize eredeti medrét elhagyva ÉNY-i irányba fordult, és a mai halastó területén keresztül jutott a Balatonba. A vízgyűjtő területe 36,8 km2, vízhozamának éves átlaga 0,08 m3/sec, vízminősége nem jó. A Kőröshegyi völgyhíd megépítésével új, környezetvédelmi probléma jelentkezett. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra megépített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a kőröshegyi Sédbe.
A római katolikus templomot vitéz Irsay László tervezte, vörös mészkőből, neoromán stílusban, 1944 nyarán szentelték fel. Színes üvegablakai közül kettő Iparművészeti Nagydíjat nyert. Az egészségügyi központ épülete, a volt Kissellő - korábban a fürdőegyesület székháza, majd községháza, - bővítve és felújítva, 1992-ben nyerte el jelenlegi formáját. Az 1930-as években ivókút állt a templom parkjában, a fúrt forrás helyén filagóriaszerű építményt emeltek. A vasútállomás keleti részén, a Séd jobb oldalán lítiumos forrás volt. A patak mellett, az állomás közelében épült meg 1894-ben a déli part legelső villanytelepe, amely 1912-ig szolgáltatta a villamos áramot a településnek. A parkkal szemben épült fel a mai vasútállomás épülete 1928-ban, Ney Ákos tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Köré vérlevelű vagy piroslevelű juhart telepítettek.

A Balaton Európa egyik legmelegebb és legbársonyosabb vizű tava, egyedülálló élővilággal rendelkezik. Három élőhelyét különböztetjük meg: a tófenék, a nyílt vízi, és a tavat körülölelő magasabb rendű növényzet. A legterjedelmesebb a tófenék, amelynek nagy részét iszap borítja, helyenként homok, agyagos, köves területekkel is találkozhatunk. Az iszapfauna jellegzetes lakói gyúrják, lélegeztetik az iszapot, élővé teszik a tavat. Az apró rákok a kagylókkal egyetemben a víztisztítás, a szűrés mesterei. A kecskerák (Astacus leptodactylus), a tó valamikori nagyszámú lakója, a szakemberek véleménye szerint a korábbi vízminőség romlásnak köszönheti egyedszám-csökkenését. Vannak őshonos kagylófajok, amelyek szinte teljesen kipusztultak, helyüket pl. a vándorkagylók (Dreissena polymorfa) vették át. A víz teljes mélységig átkeveredik, oxigéndús, nem posványosodik el. A tó aljzata gyógyiszap, ereje a benne található, magasabb rendűekre veszélytelen baktériumoknak köszönhető.

A Galambszigetet nem a természet, hanem az ember alkotta. A kotrás eredményeként jött létre, nevezték Szúnyog, Majomszigetnek is. Mai nevét a rajta található galambdúcokról kapta. Már 1897 februárjában néhány ember azon fáradozott, hogy itt kikötő épüljön. Álmuk valóra vált. 1905-ben megépült a kikötő, amelyet többször bővítettek. A kikötő a vízi sport országos- és világbajnokságainak ad otthont. A volt Casino, a Balaton Klub 1905-től áll itt, a Csigaház szomszédságában. Kvassay Jenő emlékművét 1929-ben avatták fel Egy balatoni városnak nem lehet szebb kapuja, mint egy kikötő, ahova a víz felől érkezhet a látogató.  A számtalan szebbnél szebb hajó és vitorlás mellett látható a védettséget élvező ipari műemlék, az ország első, egyetlen többtámaszú, vasbeton szerkezetű gyaloghídja. Európa hírű kikötőnk közepén álló szigetünk kis élő ékszerdoboz, városunk több rendezvényének színhelye. A szigetre Bakó Béla Korpuszát 2003-ban állították fel. Kislevelű hárs (Tilia cordata). A levelek fonákja kékesszürke, fénytelen, kopasz, az érzugok rőt vörösen szakállasak. Virágzat 7-13 virágú, sárgásfehér. Egybibés galagonya (Crataegus monogyna). A levelek a fél lemez közepén túl 3-5 hasábúak, csak a csúcs felé fogas karéjokkal, alul szakállasak, cserje. Fekete bodza (Sambucus nigra) A virágzata széles, sátorozó, lapos bogernyő. A bogyó fekete-ibolya, vérvörös nedvű. A levélkék hosszúkásak, vagy széles-tojásdadok. Törékeny fűz (Salix fragilis) vagy csörege A levél alsó felében szélesebb, ágai törékenyek. Fehér fűz (Salix alba). A levele fényes, selymes szőrű, keskeny vagy szálas-lándzsás, ritkán lekopaszodó, ágai barnák vagy sárgásbarnák.

A Kvassay sétány tájvédelmi terület, nevét Kvassay Jenőről (1850-1919), a kiváló vízépítő mérnökről, a kikötő tervezőjéről kapta. Az ő elgondolása volt a tó mellett végig húzódó 1200 m hosszú platánsoros sétány, a partvédelem kiépítése, amely mintául szolgált a Balaton mentén élő többi településnek is.  A sétányon található villák a XIX. sz. végén és a XX. század elején épültek, az állomosítást követően a SZOT használatába kerültek, ma többsége magántulajdonban van. Példaértékű volt az akkori főurak gondolkodása, "A Balaton mindenkié!" és a Balaton-partot szabadon hagyták, ahol megépült a sétány, amelynek teljes hosszában végig lehet sétálni a parton. A sétányon található ismertebb villák: Rákóczi u. 3. Kandó Kálmán volt nyaralója. A 9-es számú területen két villa állt Lujza Panzió, vagy Zerkovitz-villa, a másik villa Schmidt, Szélcsend, Polnay néven volt ismert. A sétány központ felüli bejáratánál van a Fesztivál tér, több városi rendezvény helyszíne, a tér közepén található Bors István Halászfiú szobra. A 13-as házszámú épület a Zrínyi Szálló volt, az egykori vendégek közül Móra Ferenc és Szabó Lőrinc a legismertebb. A Rákóczi u. 15-ös számú épület a Magyar Atlétikai Club, vagy Garabonciás Szálló volt.

Balatonföldváron a lösz úgynevezett Magaspartot alkot. Az összefüggő lösz kialakulásában a főszerepet az Alpok pleisztocén kori eljegesedett területeiről a Kárpát-medence belseje felé fújó száraz hideg szelek játszották.  Jól látható a szürkésbarna sávokban lerakódott agyagos, homokos Pannon-tengeri üledék, amit később keletkezett löszös képződmény borít. Gyönyörűen látható a Balaton erodáló hatása. Amikor víz szintje lecsökkent, alulról alámosta a Magaspartot, a fal így meggyengült, a vízzáró agyagos rétegen megcsúszott. Közben a többi (külső és belső) erő is elvégezte a maga munkáját. Ezen természeti jelenségek összességét suvadásnak nevezzük. A képződmény büszkélkedhet két ritka madárfajjal is. Az itt fészkelő parti fecskével és a gyurgyalagga. A partifecske (Riparia riparia) a legkisebb európai fecske, gyors repülő madár. A nemek közt ivari színkülönbség nincs. Farka enyhén villás. A toroktáj fehér, a begyén barna haránt öv látható, felül földbarna színével szinte teljesen beleolvad a környezetébe. Csapatosan jár táplálék után és telepekben költ. Többnyire víz felett rovarászik. Hangja száraz "csirip", éneke halk csevegés. A gyurgyalag (Merops apiaster) más néven:  piripió vagy gyurgyóka, rendkívül pompás madár, hasa élénk kékeszöld, szeme kárminpiros. Színeivel versenyezhet a trópusi madarakkal, kedvenc csemegéi a fullánkos rovarok.

Az első Országzászló (közadakozásból készült), 1936-ban avatták fel a Magasparton a Stefánia-sánc lábánál, 1959-ben lebontották, az önkormányzat 1991-ben újjáépíttette. Ha kisétálunk a korlátig, északi irányba nézünk, olyan páratlan panoráma tárul elénk, amivel csak mi balatonföldváriak dicsekedhetünk. Ez az egyetlen természetes kilátóhely, ahonnan a nyugati medence, a Tihanyi-félsziget és a keleti medence is egyaránt látható. Magyarország fafajainak nagy része megtalálható itt. Ezüst hárs (Tilia argentea) leveleinek fonákja apró csillagszőröktől ezüstösen vagy zöldes fehéren, rányomottan molyhos. Mezei juhar (Acer campestre) főleg a tölgyes erdeinkre jellemző, rendszeresen alsó lombkorona szintbeli elegyfa. Korai juhar (Acer platanoides) levél karéjai kihegyezettek. Zöldessárga jól mézelő virágai a levelek kibontakozása előtt virítanak. Gyorsnövekedésű fa. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Európa lomberdeinek legelterjedtebb fája. Fiatal héjkérgében és gesztjében sok a csersav. Virágos kőris vagy mannakőris (Fraxinus ornus) a levele szárnyasan összetett, termése lependék (igen elterjedt faj, a szomszéd település is róla kaphatta a nevét). Molyhos tölgyet (Quercus pubescens) is találunk, amely  szubmediterrán bokorerdők jellemző fája. Ostorfa (Cetlis occidentalis) az eddig felsorolt őshonos fajok közé jól beilleszkedett. Észak-amerikai eredetű , termése vékonyhúsú, fogyasztható . Fehérakác (Robinia pseudo-acacia) 1710 óta terjedt el hazánkban, az Észak-Amerikából származó faj. Gyorsan növő, jól sarjadó, kitűnő mézelő, kérge és virága gyógytartalmú.

A Magaspart nyugati fele a Gönye vagy Gönye-tető, a település központjától nyugati irányban levő dombtető. Kelta urna Innen figyelhetjük meg igazán az időjárás előrejelzésekre vonatkozó népi bölcsességeket:

• Ha a Balaton vize haragoszöld, akkor hamarosan vihar várható.
• Ha az északi part homályos, ködösen látható, jó idő lesz.
• Ha tisztán látható a túlpart vagy túl közel látszik, három napon belül eső lesz.
• Ha fodros a Balaton vize, jó idő lesz.
• Ha napnyugtakor az ég alja feltűnően vörös, szél lesz vagy néhány nap múlva időjárás-változás várható.
• Az északról jövő vihar nem tud a vízen 'átkelni', mert 'nincs révpénze', ezért megkerüli a nyugati medencét, és nagyon dühösen jelenik meg.  
• Ha az égbolton pislognak a csillagok, szeles, változó idő várható (a pislogást a magasban lévő páratartalom okozza).
• Eső jele, ha a fecskék közel a vízhez repkednek, ha a békák erősen kuruttyolnak.
• Az időjárás és a széljárás biztosan változik reggel 5-6 óra között (napkelte után 1 órával), délben 1-2 óra között, és este napnyugtakor.
• Ha harangozás, kutyaugatás áthallatszik a túlsó partról, vagy északi szél esetén jól hallható, másnapra eső várható.
• A horgászok úgy tartják, hogy minden rendes parti szél estére eláll.
• Ha reggel korán tüzesen süt a nap, délutánra vagy már délre vihar lesz.

A Petőfi Sándor utca Földvár első utcája volt, Imre utca néven, a település alapításáért sokat tevékenykedő Széchényi Imréről nevezték el. A Kelta sétány mellett húzódó részt Stefánia-sáncnak hívják, amely az egykori kelta vár egyik sánca volt. Mellette található a kápolna, amelyet közadakozásból építettek fel 1897-ben Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére. A kápolna körül nagy részben tölgyes található, gazdag aljnövényzettel. A fák közül nyolcat 1930-ban a Szent Imre év alkalmából a szent herceg tiszteletére ültettek. Az Imre utcában a Széchényi család hét villát építtetett, példamutatásból az akkori főuraknak. Velük együtt többen fáradoztak azon, hogy a Balaton és Földvár szépségeit megismertessék, honfitársaik ne külföldön, hanem itthon nyaraljanak.

A Petőfi utca 13. sz. alatt áll a város egyik legkülönlegesebb épülete, Dr. Korányi Frigyes, majd fia Dr. Korányi Sándor 1896-ban épült várszerű, neoromán stílusú kastélya.

A 11. sz. alatti nyaraló eredetileg Széchényi Imre feleségéé, Andrássy Máriáé volt Tulipános néven, tőle vásárolta meg Bajor Gizi Kossuth-díjas, Kiváló művész, a nemzet kiemelkedő színésznője, aki éveken keresztül töltötte itt pihenőnapjait.

A 7-es számú épület Széchényi Gézáé volt, Bölömbika néven, mellette található a Bölömbika köz.

Az 5-ös házszámú épület a puszta egykori bérlőjének Brodszky   Lajosnak volt a villája.

A Petőfi S. u. 1-es számú épület - ma bővítve, átalakítva a Városháza, helyén a granárium (magtár) állt- egykor Sarolta néven Rákosi Jenő,  Viktor és Szidi villája volt. Az ő személyük több ismert művészt, írót vonzott Földvárra, az épület kedvelt irodalmi találkahelyül szolgált.